A szabadtéri keresztek állításának hagyománya a középkorból ered, viszont ma ritkán találni olyat, amely a 18. század előtti. A falvakban inkább fából, míg a városokban a jómódú polgárok kőből építtették. Ahogy a parasztság gyarapodott, módosabb lett, a 19. századtól már a falvakban is állítottak kőből keresztet, főleg a németajkú településeken. Magas talpazaton állnak, feliratot olvashatunk rajta, gyakran ott áll az állíttató neve, az állítás éve, néha az is, hogy miért készült.
A keresztek nagy részét a középkorban még gonoszűző célzattal, a későbbiekben fogadalomból vagy hálaadásképpen emelték. A középkori ember az életét mély, a hétköznapokat is meghatározó vallásosságban élte.
Megesett, hogy járványok, halálesetek emlékére állíttatták. A járványt Isten büntetésének gondolták, ezért bűnbánatot tartottak, és fogadalmakat tettek. Sok városban láthatsz úgy nevezett Szentháromság oszlopot, szoborcsoportot, amik jellemzően pestisjárványok fogadalmi emléke. Láthatsz ilyet a budai várban, Pécsett, Sopronban.
Biztosan láttál már az út szélén hatalmas, több méter magas, többnyire fehérre meszelt kőkereszteket, amelyeken vagy neveket látsz, valamilyen írás van rajta, vagy egy fülke található rajta, amelyben Mária vagy egy szent képe, esetleg szobra áll. Ezek a kőkeresztek a Dunántúlon voltak nagyon elterjedtek. Jellemzően birtokhatáron vagy útkereszteződésben épültek, így az arra haladók eligazodását, tájékozódását is segítették, a térképeken jelölték őket. A kereszteket az arra járó férfiak megsüvegelték, kalapot emeltek előtte, az asszonyok pedig keresztet vetettek.
Itt, Hegyesden négy is van. Az első a falu határában, Veszprém felől Monostorapáti és Hegyesd határán, a főút mellett jobbra a megbékélés keresztje. Valamikor az 1800-as években volt némi vita a két falu között, hogy hol is húzódik a határ, meddig is tart egy-egy falu földje. A vitából verekedés kerekedett, többen megsérültek, és sajnos haláleset is történt. Csak 30 évvel később egyezett ki aztán a két falu, s állították fel közösen a „megbékélés” keresztjét. Felirata szerint: Állítatta: Hegyesd-Monostorapáti Község 1926 . A következő kereszt a főút mellett, a falu felé vezető bekötőút öblében áll, de nem ez volt az eredeti helye. Eredetileg ugyanis, a tőle 20 méterre található Erzsébet-ligetbe építették. A szájhagyomány úgy tartja, azért került arrébb a kereszt, mert 1945-ben elesett német katonákat temettek el, s a kereszt így az ő nyughelyüket jelöli. A felirata szerint: Isten dicséretére a szentkeresztett állítattuk Gyönge József és neje Jáger Terézia 1820. A falu közepén Taschner János és neje Rajmon Borbála által állítatott kereszttel találkozol. Ha pedig elindulsz a Haláp hegy felé, Sáska irányába, akkor 1 km-re az út bal oldalán. Felirata szerint: Isten dícsőségére állítatta Tasner János 1909.